Tapéta

Miközben a "lassú víz partot mos" elvét követve haladok a babaszoba berendezésének rögös útján (még új képkereteket kell vadásznom a kiságy fölé, megrendeltem a párnára az anyagot és várom, hogy megérkezzen, mert akkor meg tudom varrni és van még néhány dekor apróság, amit meg szeretnék csinálni, mindezt úgy 3 héten belül), keresgéltem néhány tapétát, amikkel egyedivé és különlegesség lehetne tenni egy gyerekszobát. A tapéta szó hallatán nyilván sokan nagyszüleink bordó, arany förtelmire gondolnak a 70-es évekből, de ma már szuper minták léteznek. Persze a kevesebb itt is több. Egyrészt, mert az igazán vagány tapéták nagyon drágák és egy szoba komplett befedése olykor egy jobb kanapé árával vetekszik, másrészt, mert a tapétát nem, mint a festék alternatíváját használjuk, hanem díszítünk, hangsúlyozunk vele egy falrészt, esetleg bútort, vagy ajtót.

Ez az abszolút kedvencem, mert fiú és lányszobában is jól mutat. Egyébként létezik több színben is, ha valaki nem kedveli a szürkét.

Ahogy a képen látszik is, ebben a tapétában az a szuper, hogy a gyerkőcök saját maguk színezhetik ki, már, ha engedjük nekik.

Ugyan nem kifejezetten gyerekszobai tapéta, de el tudom képzelni, hogy beletesszük a gyerekek rajzait a "képkeretekbe", vagy akár ők is készíthetnek műalkotásokat.

Kevésbé kreatív szülőknek ajánlom ezt a megoldást, nem kell kitalálni az esti mesét, csak felnéznek a falra és már kész is a történet.

És végül a tapéta Hanna szobájából félkész dekorral nemsokkal a beköltözés után. Ma már persze sokkal szebb az egész és nincs randa zöld szőnyeg sem, aminek kilóg a csücske a fotón.